Morfológia
A Picea pungens 'Argentea' (ezüstös kolorádói luc) a szúrós luc egyik legismertebb és legértékesebb díszváltozata. Nagy termetű, örökzöld tűlevelű fa, amely 15–25 méter magasra is megnőhet. Koronája fiatal korban szabályos, tömött kúpos, később is megőrzi jellegzetesen szimmetrikus alakját.
Ágai örvösen állnak, vízszintesen vagy enyhén emelkedően helyezkednek el. Tűlevelei 2–3 cm hosszúak, rendkívül merevek, hegyesek és szúrósak. A hajtásokat minden irányban körülveszik. A fajta legfontosabb díszítő értéke a tűlevelek intenzív ezüstkék vagy ezüstfehér viaszbevonata, amely egész évben feltűnő színt kölcsönöz a koronának.
Tobozai hengeresek, 6–10 cm hosszúak, világosbarnák, éréskor csüngők.
Növényföldrajz
A fajta az észak-amerikai eredetű Picea pungens kertészeti szelekciója. Az alapfaj természetes elterjedési területe az Egyesült Államok Sziklás-hegységének középső része, különösen Colorado, Utah, Wyoming, Új-Mexikó és Arizona magasabb fekvésű vidékei.
Az 'Argentea' Európa-szerte elterjedt díszfa, természetes állományai nincsenek.
Eltérés az alapfajtól
A zöldebb vagy változó színű alapfajhoz képest az 'Argentea' legfontosabb sajátossága a rendkívül erős ezüstös-kék lombszín. A tűk viaszbevonata vastagabb, ezért a korona színe világosabb és egyenletesebb.
A fajta rendszerint szabályosabb koronát és intenzívebb színeződést mutat, mint a magról szaporított egyedek. Az ezüstös szín egész évben megmarad, ami különösen értékes dísznövénnyé teszi.
Ökológiai igények
A Picea pungens 'Argentea' fényigényes növény. A legerősebb ezüstös szín teljes napfényben alakul ki. Jól fejlődik mérsékelten száraz, jó vízáteresztő talajokon, és a lucfajok között viszonylag jól tűri a szárazságot.
A városi környezetet, a légszennyezést és a téli hideget az egyik legjobban viselő lucfenyő. A pangó vizet és a tartósan tömörödött talajt azonban nem kedveli.
Felhasználás
Az egyik legfontosabb örökzöld díszfa. Parkokban, köztereken, nagyobb kertekben és reprezentatív épületek környezetében gyakran alkalmazzák szoliterként. Erőteljes ezüstös lombszíne miatt távolról is feltűnő.
Különösen jól érvényesül sötét lombú háttér előtt vagy nagy gyepfelületeken. Karácsonyfának is használják, bár szúrós tűi miatt erre kevésbé kedvelt, mint egyes más fenyőfajok.
Etimológia
A Picea a fenyőfélék egyik ókori latin neve. A pungens latin szó, jelentése „szúrós”, „hegyes”, amely a merev, erősen szúrós tűlevelekre utal.
Az 'Argentea' latin eredetű fajtanév, jelentése „ezüstös”, „ezüstszínű”. Ez a név a fajta legfontosabb díszítő bélyegére, az intenzív ezüstkék lombszínre utal. Magyarul gyakran ezüst szúrós luc vagy ezüst kolorádói luc néven említik.
