Morfológia
A Pinus halepensis var. pithyusa örökzöld, közepes termetű fenyő, rendszerint 10–20 méter magas. Koronája fiatalon kúpos, később lazán szétterülő, gyakran szabálytalan, „szellős” szerkezetű. Törzse többnyire egyenes, kérge szürkésbarna, idősebb korban repedezett. Tűlevelei kettesével állnak, viszonylag hosszúak (6–12 cm), vékonyak, rugalmasak, világos- vagy szürkészöldek. A lomb könnyed, levegős hatású. Tobozai tojásdadok, gyakran kissé megnyúltak, barnák, a pikkelyek enyhén kiemelkedők; sokszor hosszabb ideig a fán maradnak.
Növényföldrajz
Ez a változat a Fekete-tenger térségéhez kötődik, különösen a Krím-félsziget és a Kaukázus környékén fordul elő. Elterjedése az aleppói fenyő tágabb mediterrán–szubmediterrán areájának északkeleti peremére esik.
Ökológiai igények
A Pinus halepensis var. pithyusa erősen fényigényes. Jól alkalmazkodik a meleg, száraz, szubmediterrán vagy kontinentális klímához. A jó vízáteresztő, gyakran köves, meszes talajokon is megél. Szárazságtűrése jó, a pangó vizet nem viseli el. A klasszikus aleppói fenyőnél általában valamivel jobb fagytűrést mutat, ezért hűvösebb peremterületeken is előfordul.
Eltérés az alapfajtól
A var. pithyusa az aleppói fenyő északkeleti, kontinentálisabb környezethez alkalmazkodott alakja. Az alapfajhoz képest gyakran kissé robusztusabb, nagyobb fagytűrésű, és jobban viseli a hűvösebb teleket. Morfológiai különbségei viszonylag enyhék, inkább ökológiai és földrajzi jellegű elkülönülésről van szó.
Felhasználás
Elsősorban száraz, meleg területeken használható erdősítésre, talajvédelemre és díszfaként. Alkalmas gyenge termőhelyek fásítására és természetközeli ültetésekbe. Kertészeti használata ritkább, inkább gyűjteményes vagy speciális klímájú területeken értékes.
Etimológia
A Pinus latin eredetű név, jelentése fenyő. A halepensis jelentése „Aleppóhoz tartozó” (Szíria városára utal). A pithyusa görög eredetű szó, jelentése „fenyves hely” vagy „fenyőben gazdag terület”, amely a természetes élőhely jellegére utal.
