Pinus nigra subsp. laricio (syn. var. maritima ) 38 m magas és szokatlanul sűrű lombozatú Stanway-ben, Gloucestershire, Egyesült Királyság; 2018. július. Kép: Owen Johnson.
Jellemzés (morfológia, ökológia)
-
Rendszertan: Pinus nigra (feketefenyő) egyik alfaja – gyakran külön is emlegetik:
Pinus nigra subsp. laricio (syn.: P. laricio). -
Életforma, méret: nagy, karcsú fenyő,
-
magasság többnyire 25–40 m, jó helyen még több,
-
koronája fiatalon szép kúp, később karcsú, laza, felnyúló.
-
-
Törzs: egyenes, hosszú, kevéssé elágazó – erdészeti szempontból is értékes (szép, hengeres rönk).
-
Kéreg: fiatalon szürkés, viszonylag sima; idővel sötétedő, de kevésbé durván táblás, mint a „tipikus” feketefenyőnél, inkább hosszanti repedéses.
-
Tűk:
-
2 tű/csomó,
-
8–15 cm hosszúak,
-
karcsúbbak, rugalmasabbak és valamivel világosabb zöldek, mint a Közép-európai P. nigra subsp. nigra – összhatásban „légiesebb” lombkoronát adnak.
-
-
Toboz:
-
4–7(–8) cm, tojásdad–kúpos,
-
pikkelyei kicsi, lekerekített közeppel (umbo), fiatalon kis tüskével, érve barnák.
-
-
Ökológia:
-
fényigényes,
-
jól bírja a szelet, szárazságot,
-
természetben többnyire savanyúbb, szilikátos vagy vulkanikus talajokon, de eléggé rugalmas.
-
Növényföldrajz (areál)
A laricio-alfaj köré több földrajzi rasszt sorolnak; a lényegesebb területek:
-
Korzika (P. nigra subsp. laricio var. corsicana) – klasszikus „korzikai feketefenyő”.
-
Közép- és Dél-Olaszország (Appenninek) – ún. pisai / calabriai típus.
-
Dél-Franciaország bizonyos hegyvidékei.
Magassági elterjedése általában hegylábtól a montán zónáig (kb. 400–1600 m, helytől függően).
Kertészeti–erdészeti tudnivalók
-
Növekedés: fiatalon erőteljes, de rendezett; hosszú, szép törzset nevel.
-
Fekvés: teljes nap, szélnek is jól kitehető.
-
Talaj:
-
jó vízáteresztés,
-
homokos, kavicsos, köves, akár szegény talajon is megél,
-
a meszet elviseli, de eredetileg inkább savanyú–semleges közegeken fordul elő.
-
-
Télállóság: jó (hazai klímán általában megbízható, bár a szubsp. nigra általában kissé edzettebb).
-
Szárazságtűrés: jó, különösen, ha már beállt.
-
Alkalmazás:
-
parkfa, nagy kertek szoliterje,
-
szélvédő sávok,
-
tájképi erdészeti telepítés (meredek, erózióveszélyes lejtőkön is).
-
Elkülönítése a „tipikus” feketefenyőtől (P. nigra subsp. nigra)
-
Lomb: laricio → finomabb, könnyedebb, világosabb zöld, kevésbé „tömör, sötét tömb”.
-
Korona: laricio → karcsúbb, „elegánsabb”, lazább elágazás; subsp. nigra → zömökebb, tömörebb.
-
Kéreg: laricio → kevésbé robusztusan táblás.
-
Termőhely-eredet: laricio → tengeri–szubmediterrán hegyvidék (Korzika/Appenninek), nigra → Kárpát-medence, Balkán, Alpok pereme stb.
Etimológia röviden
-
Pinus – latin: „fenyő”.
-
nigra – latin: „fekete” (a sötét kérgre utal).
-
laricio – a „larice/laricio” név régi helyi olasz/korszikai név a hegyi fenyőkre (eredetileg a vörösfenyőre is használták), innen került át az alfaj nevébe.
