Morfológia
A Pinus nigra var. banatica (bánáti feketefenyő) örökzöld, közepes vagy nagy termetű fa, amely rendszerint 20–30 méter magasra nő. Koronája fiatalon szabályos, kúpos, idősebb korban szélesen szétterülő, de gyakran megőrzi viszonylag rendezett szerkezetét. Törzse egyenes, kérge sötétszürke vagy feketésszürke, vastag, mélyen repedezett.
Tűlevelei kettesével állnak, általában közepesen hosszúak (8–12 cm), merevek, sötétzöldek, kevésbé csavarodók, mint egyes más változatoknál. A lomb összhatása tömöttebb, sűrűbb lehet. Tobozai tojásdadok vagy megnyúltak, közepes méretűek, barnák, a pikkelyek vége enyhén kiemelkedő.
Növényföldrajz
Ez a változat a Kárpát-medence déli peremvidékéhez kötődik, elsősorban a Bánát térségében (ma Románia és Szerbia határvidéke). Természetes előfordulása erősen korlátozott, jellemzően sziklás hegyoldalakon, mészkő- vagy dolomitalapú területeken található, sokszor reliktum jellegű állományokban.
Ökológiai igények
A Pinus nigra var. banatica fényigényes változat. Jól alkalmazkodik a szárazabb, meleg, kontinentális klímához. A jó vízáteresztő, gyakran sekély termőrétegű, köves, meszes talajokon is megél. Szárazságtűrése jó, a pangó vizet nem viseli el. Fagytűrése szintén jó, ezért a kontinentális teleket is elviseli. Szélsőséges termőhelyeken is képes fennmaradni.
Eltérés az alapfajtól
A Pinus nigra var. banatica a fekete fenyő egyik lokális, reliktum jellegű változata, amely általában kompaktabb, tömöttebb koronájú, és jobban alkalmazkodott a sekély, sziklás termőhelyekhez. A közép-európai subsp. nigra-hoz képest gyakran kiegyenlítettebb növekedésű és kevésbé változékony. Ökológiailag szűkebb elterjedésű, speciális élőhelyhez kötött forma.
Felhasználás
Elsősorban természetvédelmi és dendrológiai jelentőségű. Kertészeti felhasználása korlátozott, de botanikus kertekben, arborétumokban és gyűjteményekben értékes lehet. Általános erdészeti célokra ritkán használják, inkább génmegőrzési szempontból fontos.
Etimológia
A Pinus latin eredetű név, jelentése fenyő. A nigra jelentése „fekete”, a sötét kérgére utal. A banatica név a Bánát földrajzi régió nevéből származik, utalva a változat természetes előfordulási területére.
