Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Pinus sylvestris 'Watereri' - törpe erdeifenyő

  • Habitus: sűrűn elágazó, kompakt–törpe/kis termetű fenyő; fiatalon szabályos kúp, később szélesen kerekded / lapított kúp. Gyakran többtörzsű benyomású.

  • Növekedés, méret: lassú–közepes; átlagos éves hajtásnövekedés ~8–15 cm. 10 évesen többnyire 1,2–2,0 m, hosszú távon 3–5(–6) m magas és hasonló széles (hely- és nevelésfüggő).

  • Tűk: 2 tű/csomó, 4–7 cm, enyhén csavarodott, kékeszöld–ezüstös árnyalat; télen gyakran fényesebb-kékebb.

  • Toboz: 3–6 cm, tojásdad–kúpos; érve szürkésbarna, gyakran párosával lóg.

  • Kéreg: idővel látványosan narancsos–vöröses a felső törzsön, alul szürkésbarna, pikkelyesen leváló – erős díszérték télen is.

Környezeti igények

  • Fekvés: napos fekvés (a kék lombszínhez nélkülözhetetlen).

  • Talaj: jó vízáteresztésű, homokos/köves, enyhén savanyú–semleges; jól tűri a szegény, száraz talajt is. Pangó vízre érzékeny.

  • Télállóság: kiváló

  • Ápolás: általában nem igényel metszést; ha formázod, a tavaszi „gyertyák” visszacsípésével (május–június) tartható tömörebbnek. A koronabelső elszáradt tűk időnkénti kifésülése esztétikai okból hasznos.

Egészség

  • Általában edzett; időnként előfordulhat tűatka, fenyő-levéltetű/pajzstetű, ritkábban tűfoltosság (Dothistroma). Megelőzés: napfény, légmozgás, túlöntözés kerülése.

Felhasználás

  • Szoliter kisebb kertekben is, előkertek, sziklakertek; jó kontraszt ezüstös-kék lombbal. Városi környezetet is elvisel.

Név és eredet

  • ‘Watereri’: 19. századi Waterer faiskolai dinasztia (Knap Hill/Bagshot, Anglia) nevét viselő régi, bevált szelekció.

  • sylvestris = latinul „erdőből való, erdei”.

 

Cikk nyomtatása E-mail

Kapcsolódó elérhetőségek