Jellemzés
-
Faj: Populus simonii (É-Kína, Mongólia – hidegtűrő, szárazságtűrő nyár).
-
Habitus: szigorúan oszlopos–keskeny kúpos; főágak meredeken felfelé törnek.
-
Méret: 15–22(–25) m magas, ritkán 3–5 m széles; gyors növekedésű.
-
Levél: 6–12 cm, tojásdad–háromszög, hosszan kihegyezett csúcs, alapi aszimmetria gyakori; felül fényes sötétzöld, fonák kékeszöld–deres; ősszel sárga. A lapított levélnyél miatt enyhén rezeg a lomb.
-
Kéreg: fiatalon sima, szürkészöld; idővel sötétedő, hosszanti barázdákkal.
-
Virág/termés: kétlaki; lombfakadás előtt barkák. A forgalomban lévő ‘Fastigiata’ klónok többnyire hímek (nincs „pihésedés”).
-
Élettartam: gyorsan nő, közepesen hosszú életű (kb. 30–50 év).
Igények
-
Fekvés: teljes nap, nyílt, szeles helyeket is bír.
-
Talaj: jó vízáteresztésű, üdébb, akár meszes talaj; száraz periódusokat elvisel, de a pangó vizet nem.
-
Télállóság: kiváló (USDA 3–4 körüli).
-
Gyökérzet: erős, terjedő – burkolat, csatorna mellé ne kerüljön.
Felhasználás
-
Sorfának, szélfogónak, keskeny térfalnak, ahol függőleges hangsúly kell (utak, telekhatár, gazdasági udvar).
-
Kisebb kertekbe csak akkor, ha van magassági tartalék és távol van az építményektől.
Egészség, kockázatok
-
A nyárfákra jellemző problémák: ágtörékenység viharban, bakteriális/gombás kéregrákok, rozsdák, levéltetvek (mézharmat). Jó légmozgás, elegendő tér és rendszeres megfigyelés ajánlott.
Összevetés
-
‘Italica’ (P. nigra): még karcsúbb, de érzékenyebb és rövidebb életű.
-
‘Fastigiata’ (P. simonii): szívósabb, hideg- és szárazságtűrőbb, koronája kevésbé „tűszerű”, tartósabb városi használatban.
Etimológia
-
Populus – latin szó: „nép, közösség”; a magyarázat szerint a nyárfákat gyakran ültették közterekre, utak mellé, ezért lett „a nép fája”. Innen a nemzetségnév.
-
simonii – Eugène Simon francia természetkutató (1848–1924) nevéből; ő 1862-ben gyűjtötte É–Kína (Peking környéke) vidékén, és róla nevezte el a fajt Carrière a Rev. Hort. (Paris) 1867-es közlésében.
