Pterocarya stenoptera - kínai szárnyasdió

Leíró: C.DC., Casimir de Candolle, svájci botanikus

Magyar név: Kínai szárnyasdió, keskenyszárnyú szárnyasdió

Alapadatok

• Család: diófélék (Juglandaceae)

• Élettartam: 80–150(–200) év

• Méret: 12–27 m magas, szélesen terpeszkedő, gyakran ívelt-visszahajló oldalágakkal; gyors növekedésű (5 év alatt akár ~6 m). 

Kéreg, hajtás, rügy

• Kéreg: szürkésbarna, idős korban barázdált; fiatalon simább.

• Hajtások fiatalon pelyhesek, majd kopaszodnak.

Levelek

• Állás: váltakozó, páratlanul/vagy gyakran párosan szárnyalt

• Levél: 20–40 cm, rendszerint 11–23 levélke; levélkék finoman fűrészes szélűek (5–13 × 1–5 cm). A levél főtengelye (rachis) laposan SZÁRNYALT, gyakran enyhén fűrészes. A csúcsi levélke többnyire hiányzik (néha jelen lehet). 

Virágzás és termés

• Egylaki, szélporozta. A nővirágzatok hosszú, 18–36 cm-es, lecsüngő barkák; a termésfüzérek őszre igen látványosak. 

• Termés: apró makk két keskeny, hosszúkás „szárnnyal” (szamára), a füzéreken sűrűn sorakozva. A fajnév a keskeny szárnyakra utal. 

Elterjedés, élőhely

• Őshonos Kelet- és Közép-Kínában (folyóvölgyek, alacsonyabb hegyoldalak); kertészetben világszerte ültetik árnyékfának. 

• Talaj: üde–nedves, tápdús, de tömörödött agyagon is jól boldogul; a partközeli helyeket kedveli.

Ökológia

• Nagyon gyors növekedés; sekély, kiterjedt és agresszív gyökérzet, gyakran sarjadzik – utak, burkolatok mellé nem ajánlott.

Felhasználás

• Park- és tájépítészeti árnyékfa nagy, nedvesebb helyekre; vízparti ültetésekben is bevált. 

Kártevők/kórokozók

• Általában nincs súlyos specifikus kártevője, várostűrése jó.

Megkülönböztetés rokon fajoktól

• Kaukázusi szárnyasdió (P. fraxinifolia): a levéltengely nem szárnyas (hengeres), a termés szárnyai szélesebbek. 

• Rehder-szárnyasdió (P. × rehderiana): részben szárnyas levéltengely, a termés oválisabb szárnyú; hibrid P. fraxinifolia × P. stenoptera.