A „Chanticleer” (sentiklír) középkori francia eredetű név: Chantecler = chanter („énekelni”) + clair („tiszta, világos”) → kb. „tiszta hangon éneklő”.
A szó a mesék kakasának neve (pl. a Reynard-róka históriákban, Chaucer A pap apáczájának meséje-ben).
A díszkörte fajtaneve tehát egy büszke, hajnalhirdető kakasra utaló, irodalmi névválasztás.
Jellemzés
-
Habitus/méret: keskeny oszlopos–piramidális fa; általában 10–12(–15) m magas, 4–6 m széles. Fiatalon feszesen felfelé törő, idősebb korban is jól tartja a formát.
-
Virágzás: kora tavasszal (lombfakadás körül) tömeges fehér, 5 sziromlevelű virág; közelről enyhén „állatszagú” lehet – a díszkörték sajátossága.
-
Lomb: fényes, bőrnemű, sötétzöld levelek; ősszel látványos narancs–vörös–bíbor színek.
-
Termés: kicsi, borsónyi, barnás almácska; madarak szívesen fogyasztják, gyakran a fán marad tél elejéig.
-
Ágrendszer: szilárdabb, jobb ágelágazási szögek, mint a régi ‘Bradford’ típusé – kevésbé törékeny.
Igények
-
Fekvés: teljes nap.
-
Talaj: széles tűrés – agyagos, városi, enyhén meszes talajon is megél, de legyen jó vízlefolyás.
-
Vízigény: beállt korban mérsékelten szárazságtűrő.
-
Télállóság: kb. USDA 5–8 (hazai klímán megbízható).
Felhasználás
-
Utcafa, sorfa, keskeny helyekre (parkolók, bejáratok), vertikális hangsúly adására; kis előkertekbe is befér, ha a magasság megengedett.
Előnyök
-
Hosszú dísz-szezon: tavaszi virág, nyári fényes lomb, őszi színek, téli termés.
-
Várostűrés: szennyezett levegőt, sópermetet, szelet jól viseli.
Egészség
-
Tűzelhalás (Erwinia amylovora) iránt fogékony lehet; emellett körterozsda és levélfoltosság előfordulhat.
Névjegy és szinonimák
-
A ‘Chanticleer’-t több piacon ‘Cleveland Select’ néven is forgalmazták; gyakran azonosként kezelik (egyes faiskolai források kis eltérést említenek, de díszkerti használatban megegyező).
-
