Pyrus pyraster - vadkörte

Morfológia

• Életforma, méret: lombhullató fa (gyakran közepes termetű), zártabb állományban karcsúbb, szabad állásban gömbölyded koronát nevel; hazai viszonyok közt a ~200 éves egyed már ritkaság.

• Kéreg, hajtás: az idősebb törzsön apró, négyzetes, barnásszürke kéregcserepekre repedezik; a hajtásrendszer erősen differenciált, és törpehajtások tövisben végződhetnek (ez a nemes körtéknél jellemzően hiányzik).

• Levél: többnyire kerekded–széles tojásdad, kb. 2–5 cm, kissé bőrszerű (xeromorf), felül sötétzöld, fényes; a viszonylag laza lomb és a xeromorf levélzet a szárazságtűréshez is kapcsolódik.

• Virág: 6–12 virágú sátorozó fürt (corymb), áprilisban (lombfakadással egy időben); a párta fehér, a porzók portokjai bíborpirosasak.

• Termés: szeptemberben érik, többnyire 2–3 cm, gömbölyded, hosszú kocsányú, kövecses húsú és fanyar (a „vackor” jelleg). 

• Taxonómiai megjegyzés: sok szerző Pyrus communis subsp. pyraster néven is kezeli. 

Növényföldrajz

• Elterjedés: európai faj, areájának szubmediterrán súlyponttal; az északi határt leírások szerint Dél-Anglia – Balti-part – Kijev–Voronyezs vonal jelzi, keleten a Kaukázus térségéig megjelenik.

• Európa–Nyugat-Ázsia lépték: őshonos Európában és Nyugat-Ázsiában, mozaikos (szórványos) előfordulással. 

• Élőhely: gyakori erdőszéleken, sövényekben, mezsgyéken, száraz tölgyesek elegyfájaként; többnyire napfénykedvelő, és gyakran marginális termőhelyeken bukkan fel. 

• Talaj/ökológia: sok helyen mészkedvelő, jól drénezett talajokon érzi jól magát; a szárazságot is jól tűri.

Felhasználás

• Gyümölcs: nyersen sokszor túl kemény/fanyar, de feldolgozva (pl. lekvár/zselé, illetve perry – körte-almabor jellegű ital) használják; vadon élő állatoknak is fontos táplálék.

• Alany (gyümölcsészet): régóta használt/használható körtealany nemes fajtákhoz.

• Faanyag: a vadkörtefa finom szövetű, dekoratív, jól megmunkálható; felhasználása lehet furnér, bútor, intarzia/marchetéria, faragás, esztergályos tárgyak, egyes leírások szerint dísztárgyak és hangszerek.

Etimológia

• Pyrus: a nemzetségnév a latin pirus („körtefa”) szóból származik.

• pyraster: hazai botanikai összefoglaló szerint a pyrus + görög aster („csillag”) összetétele; értelmezésükben a felvágott termés „csillagszerű” magházelrendezésére utalhat.

• „vackor” (magyar): etimológiai szótárak szerint ismeretlen eredetű népi megnevezés (jelentése: vadkörte/vadgyümölcs).

Csukás István
VADKÖRTE DAL

Ó de finom a vadkörte,
más néven a vackor,
eszegetném reggel, délben,
és délután hatkor

húsa roppan, leve csorran
harapj gyorsan akkor
szádban marad a vadkörte
másnevén a vackor