Quercus alba - fehér tölgy

Leírás

• Alak, méret: Nagy lombhullató fa, 20–35(–40) m magas, szélesen boltozatos koronával; idősön terpeszkedő, erősen elágazó.

• Kéreg, hajtás: Világosszürkétől szürkésbarnáig, pikkelyesen repedezett kéreg; vesszők vastagkásak, szürkésbarnák.

• Rügyek: Kicsik, tompák, pelyhesek.

• Levelek: 12–22 cm, 5–9 kerekded, tüskementes (sörtétlen) karéjjal; közepe gyakran enyhén „derekas”. Fonákon finoman molyhos.

• Virágzat: Egylaki, szélporozta; porzós barkák tavasszal, lombfakadáskor.

• Makk: 1 év alatt érik; közepes–nagy (1,5–2,5 cm), sekély csészével. A mag édesebb, kevésbé cseranyagos, mint a vörös tölgyeké.

• Élettartam: Gyakran 200–400 év.

Növényföldrajz és ökológia

• Természetes elterjedés: Kelet- és Közép-USA, valamint Dél-Kanada déli pereme; az Appalache-vidéktől a Mississippi–Ohio vízrendszeréig.

• Élőhely: Domb- és hegyalji keményfa-erdők, löszös–agyagos lejtők, jó vízellátású, mély, közepesen savanyú–semleges talajok.

• Tűrés: Jó fagytűrés (USDA 3–8), közepes aszálytűrés; mészre általában toleránsabb, mint a vörös tölgyek, de pangó vizet nem kedvel.

• Ökológiai szerep: Makkja fontos táplálék madaraknak és emlősöknek; nagy odvas törzsek sok fajnak élőhelyet adnak.

Etimológia és nevezéktan

• Nemzetségnév – Quercus: latinul „tölgy”.

• Fajnév – alba: latin „fehér” – a csoport (fehér tölgyek) világos kérgére/ fájára utal.

• Angol név: white oak.

• Rendszertani helyzet: Quercus sect. Quercus (fehér tölgyek). Szerző: Quercus alba L.

Megkülönböztető bélyegek (rokon fajoktól)

• Q. rubra (vörös tölgy): levelei sörtés csúcsúak (vörös tölgyek), ősszel élénkvörösek; makkja 2 év alatt érik. Q. alba levele sörtétlen, makkja 1 év alatt érik.

• Q. macrocarpa (bur tölgy): nagyobb, „mohacsészés” makk mély csészével; fiatal hajtások gyakran korkszárnyasak – Q. alba-nál nincs.

• Q. robur (kocsányos tölgy): levelek alakja eltér (fülecskés levélnyél-tő), a makk hosszú kocsányon; Q. alba makkjai rövid kocsányúak vagy ülők.

Faanyag és felhasználás

• Faanyag: Nagy sűrűségű, gyűrűslikacsos, tartós; a fehér tölgyekre jellemzően a pórusokat tylosok zárják → jó vízzárás (hordóipar, „barrel oak”).

• Felhasználás: Bútor, parketta, szerkezetfa, kádáráru; díszfaként tágas parkokba.

Kertészeti tudnivalók

• Helyigény: Nagy; mély, jó vízjárású talaj.

• Talaj: Legjobb középkötött, gyengén savanyú–semleges; pangó víz kerülendő.

• Edzettség: Télálló, városi környezetben közepesen jól teljesít.

• Ápolás: Ifjú korban alakító metszés visszafogottan; friss ültetésnél öntözés, talajtakarás.

• Fajták (példák): ‘Jefcoat’ (Whitespire – keskenyebb habitus), ‘Silver Oak’ (ezüstös fonák), ‘Splendens’ (dúsabb lomb).