Jellemzés
-
Életforma: lombhullató fa, többnyire 10–20(–25) m magas, szélesen terebélyes koronával.
-
Levél: a faj szenzációja – óriási, rendszerint 20–40(–60) cm hosszú, 10–30 cm széles, tojásdad; széle durván fogas–karéjos (dentált), gyakran hullámos. Fiatalon molyhos, később felül fényesebb, fonákon szürkésen molyhos. Ősszel barnás-sárgára színeződik, levelei gyakran téli lombmaradó (a fán maradnak tavaszig).
-
Rügy/hajtás: vastag, barna, molyhos rügyek; fiatal hajtás sűrűn szőrös.
-
Virág: egylaki; porzós barkák tavasszal lecsüngők, termős virágok a hajtásvégeken.
-
Termés (makk): nagy, mély kupacsú, a kupacs sűrű, filces–szőrös; a makk 2 év alatt érik.
Növényföldrajz, élőhely
-
Őshonos: Japán, Korea, É–Kína (Mandzsúria, É-–Közép-Kína).
-
Élőhely: domb- és hegyvidéki lombos erdők, erdőszegélyek, jó vízlefolyású, üdébb talajokon; fénykedvelő, de félárnyékot is elvisel.
Kertészeti tudnivalók
-
Télállóság: jó (USDA 5 körül) – hazai klímán megbízható.
-
Talaj/fekvés: mély, üde, jó drénű talaj, enyhén savanyú–semleges; a hosszan tartó szárazságot fiatalon rosszul viseli. Teljes nap–félárnyék.
-
Felhasználás: nagy levelei miatt erős tájképi hatású szoliter, parkokba, gyűjteményes kertekbe.
-
Koronája idővel szélesen terül – helyigényes.
Összevetés hasonló fajokkal
-
Q. variabilis (kínai paratölgy): levele kisebb, keskenyebb, széle fűrészesebb; kérge parás-táblás.
-
Q. robur / petraea: jóval kisebb levelek; európai tölgyek makkjának kupacsa nem filces ennyire.
-
Q. aliena var. acutiserrata: nagy levél, de keskenyebb, hegyes fűrészekkel; a Q. dentata levele sokkal szélesebb.
Etimológia
-
Quercus – latin: „tölgy”.
-
dentata – latin „fogazott”, a levél durva fogazottságára utal.
Japánban „kashiwa” néven ismert; leveleit (nem ehetően) kashiwa-mochi rizssütik csomagolására használják Gyermeknapkor (május 5.). A marceszcens (télre is fennmaradó) levelek a hagyomány szerint a folytonosságot és jólétet jelképezik – a régi levél csak akkor hullik le, amikor az új kihajt.
