Morfológia
A Quercus robur var. tardiflora (későn fakadó kocsányos tölgy) lombhullató, nagy termetű fa, amely általában 20–35 méter magas. Koronája szélesen kerekded, terebélyes, erőteljes ágrendszerrel. Törzse vastag, kérge szürkésbarna, mélyen repedezett.
Levelei a kocsányos tölgyre jellemzően karéjosak, rövid levélnyelűek, a levélalap füles (auriculás). A fajta legfontosabb sajátossága, hogy lombfakadása és virágzása az alapfajhoz képest későbbi, gyakran 1–3 héttel is eltolódik. Virágai barkákban jelennek meg. Termése makk, hosszú kocsányon (kocsányos tölgy jelleg), többnyire csoportosan.
Növényföldrajz
Az alapfaj (Quercus robur) Európa nagy részén és Nyugat-Ázsiában őshonos. A var. tardiflora ennek egy természetes vagy szelekcionált változata, amely ugyanazon elterjedési területen belül fordul elő, különösen ott, ahol a késői fakadás előnyt jelenthet.
Ökológiai igények
A Quercus robur var. tardiflora fényigényes. A mélyrétegű, jó vízellátású, tápanyagban gazdag talajokat kedveli, de viszonylag alkalmazkodóképes. A pangó vizet rövid ideig elviseli, ezért ártéri környezetben is előfordulhat. Fagytűrése kiváló, és a késői lombfakadás miatt kevésbé érzékeny a tavaszi fagyokra, ami fontos ökológiai előny.
Felhasználás
Elsősorban erdészeti és díszfaként használható. A késői fakadás miatt különösen értékes lehet olyan területeken, ahol a tavaszi fagyok gyakoriak. Parkokban, fasorokban és természetközeli ültetésekben egyaránt alkalmazzák. Faanyaga az alapfajhoz hasonlóan értékes, tartós és sokoldalúan felhasználható.
Etimológia
A Quercus latin eredetű név, jelentése tölgy. A robur latin szó, jelentése „erő”, „szilárdság”, utalva a fa keménységére és tartósságára. A tardiflora jelentése „későn virágzó” (tardus = késői, flos = virág), ami a fajta jellegzetes késői fenológiájára utal.
