Rhamnaceae – Bengefélék családja
Leírás
-
Alak, méret: Sűrűn ágas cserje vagy kis fa, általában 2–6(–7) m. Vesszők végén gyakran tövis (ágvégi tövis), innen a magyar név.
-
Kéreg, hajtás: Szürkésbarna kéreg, belül sárgás; fiatal hajtások zöldes–barnák. Rügyek kicsik, barna pikkelyűek, gyakran a levélnyél-maradványok takarják.
-
Levelek: Elliptikus–tojásdad, 2,5–6(–8) cm; finoman fűrészes szél, rövid nyél. Jellegzetes az ellenkező (vagy ál-ellenkező) állás (ritkábban szórt), és a ívben futó oldalerek 3–5 párban. Tavaszra korán kihajt, ősszel sokáig zöld marad.
-
Virág: Kicsi, zöldes, illatos; többnyire kétlaki (külön nő- és hímnövények), május–június.
-
Termés: Fekete, borsónyi csonthéjas (drupa) 3–4 maggal; augusztus–október. Madarak kedvelik és terjesztik.
Növényföldrajz és ökológia
-
Őshonos elterjedés: Európa nagy része, Nyugat-Ázsia, É–Afrika pereme.
-
Élőhely: Száraz–üde lombos erdők, cserjések, erdőszélek, ligeterdők, gyepszegélyek; mészkedvelő, de tág tűrésű.
-
Ökológia: Korai lombfakadás + késői lombhullás → hosszan árnyékol, sűrű újulatot képez. Bogyóit madarak messzire hordják. Kóroktanilag fontos: köztesgazdája az zabkoronarozsdának (Puccinia coronata), ami a zabot fertőzheti.
Etimológia és nevezéktan
-
Nemzetségnév – Rhamnus: görög rhamnos = „benge, tüskés cserje”.
-
Fajnév – cathartica: „hashajtó, tisztító” (gyógyszerhatásra utal).
-
Magyar nevek: varjútövis (benge), közönséges varjútövis.
-
Család: Rhamnaceae (bengefélék).
Megkülönböztetés hasonló fajoktól
-
vs. Frangula alnus (kutyabenge): Frangula levelei váltakozó állásúak, széle többnyire ép, nincs tövis, virágai kétivarúak; termés előbb piros, majd fekete. R. cathartica-nál gyakori az ellenkező levélállás, fűrészes perem, ágvégi tövis, és gyakran kétlaki.
-
vs. Rhamnus saxatilis (szirti benge): alacsonyabb, sziklagyepek növénye, apróbb, vastagabb levelekkel; R. cathartica nagyobb, erdőszegélyes–cserjés élőhelyen.
-
Levél-erek: a hajlott, ívben futó oldalerek és az ellenkező/ál-ellenkező levélállás jó terepi bélyeg R. cathartica-nál.
Felhasználás, mérgezőség és kezelés
-
Fitoterápia (történeti): a bogyók és kéreg erős hashajtók (antrakinonok). Mérgező nagy adagban; ma házi használatra nem ajánlott.
-
Irtás (inváziós állomány): Tőből vágás + sarjkezelés, gyökérkiszúrás, árnyékolás; magbank tartós, ezért többéves utánkövetés kell.
