Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Rhus typhina - ecetszömörce, ecetfa

Jellemzés

  • Életforma: lombhullató cserje vagy kis fa, általában 3–6(–8) m magas.

  • Korona: lazán terebélyes, sok sarjat nevel, sűrű „ligetet” képezhet.

  • Hajtások: vastagok, rozsdás-szőrösek, innen az angol „staghorn sumac” (szarvasagancs-szerű) név.

  • Levél: páratlanul szárnyalt, hossza akár 30–60 cm; 11–31 lándzsás levélke, élesen fűrészes széllel, felül zöld, ősszel lángoló narancs–piros–bordó színre vált – hatalmas díszérték.

  • Virág: nyár elején, zöldes-sárgás, kicsi virágok tömött, felálló fürtökben.

  • Termés: feltűnő, sötétpiros, molyhos bogyós termésfürt (valójában csontáralma), egész télen a növényen marad; savanykás ízű.

Növényföldrajz, élőhely

  • Őshonos: Kelet-Észak-Amerika (Kanadától az USA keleti részéig).

  • Élőhely: bolygatott területek, erdőszegély, száraz lejtők; napfénykedvelő, szárazságtűrő, gyenge talajon is megél.

Kertészeti szempontok

  • Fekvés: teljes nap, különben gyengébb őszi lombszín.

  • Talaj: tág tűrés – homoktól vályogig, meszesen is jó; a pangó vizet nem szereti.

  • Előny: gyönyörű őszi lombszín és piros termésfürtök, kevés gondozást igényel.

  • Hátrány: erősen sarjadzik, gyökérsarjakkal terjed, ha hagyják, bozótot képez; kis kertben korlátozni kell (gyökérgát, sarjak rendszeres eltávolítása).

Felhasználás

  • Díszfa/cserje: szoliterként, nagyobb kertekben, rézsűk, természetközeli részek.

  • Termés: a molyhos, savanykás termésből É-Amerikában „sumac lemonade” jellegű ital készül (hideg áztatással; főzni nem szabad, mert kioldódhatnak keserű anyagok).

  • Vadélőhely: termése madarak, kisemlősök tápláléka.

Veszély, összetévesztés

  • A Rhus typhina nem azonos a mérgező szömörcével (Toxicodendron radicans, poison ivy).

  • Nedve enyhén irritáló lehet érzékenyeknek, de nem olyan súlyosan mérgező, mint a rokon lakkfák; mégis érdemes kesztyűben metszeni.

  • Közép-Európában invazív potenciállal bír, mert sarjakkal és magról is terjed.

Etimológia

  • Rhus – görög rhous, egy ecetszömörcefaj neve; a nemzetségnév innen származik.

  • typhina – valószínűleg a puhán szőrös hajtásokat (nádszerű, Typha-ra emlékeztető megjelenést) idézi, illetve több forrás a faj régi nevéhez kapcsolja (typhina = „nádszerű”).

 

typhina.jpgDuhamel du Monceau, H.L., Traité des arbres et arbustes, Nouvelle édition [Nouveau Duhamel] (1800-1819)
Traité Arbr. Arbust., ed. 2
vol. 2 (1804)
t. 47

Cikk nyomtatása E-mail

Kapcsolódó elérhetőségek