Morfológia
A Ribes aureum lombhullató, középmagas, sűrűn elágazó cserje, amely általában 1–2,5 méter magasra nő. Habitusa felálló, később szélesen bokrosodó, gyakran sarjakat is hoz. Hajtásai többnyire simák, tövis nélküliek. Levelei váltakozó állásúak, kicsik vagy közepes méretűek, többnyire kerekdedek vagy szélesen tojásdadok, 3–5 sekély karéjjal, szélük gyengén fogazott. A levélzet viszonylag finom hatású, ősszel gyakran sárgás, narancsos vagy vöröses árnyalatokra színeződik.
Virágai tavasszal nyílnak, kisebb lecsüngő fürtökben. Színük élénksárga vagy aranysárga, gyakran kellemesen illatosak, ami a faj egyik legnagyobb díszértéke. Termése gömbölyded bogyó, éréskor feketés, barnásfekete vagy sötétbíbor árnyalatú. A bogyók ehetők, bár ízük változó lehet.
Növényföldrajz
A faj Észak-Amerikából származik. Természetes elterjedési területe Kanada déli részeitől az Egyesült Államok nyugati és középső vidékeiig húzódik. Eredeti élőhelyein folyóvölgyekben, cserjésekben, erdőszegélyeken, ligetes területeken és szárazabb dombvidéki helyeken is előfordul, tehát viszonylag tág ökológiai amplitúdójú faj.
Ökológiai igények
A Ribes aureum napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik a legszebben. A napos hely kedvez a bőséges virágzásnak és a termésképzésnek, de félárnyékban is jól megél. Talajban viszonylag alkalmazkodóképes: a jó vízáteresztő, mérsékelten üde talajokat kedveli, de a szárazabb körülményeket is elviseli. Fagytűrése jó, ezért a mérsékelt égövben megbízhatóan nevelhető. Általában ellenálló, kevésbé kényes faj.
Felhasználás
Elsősorban díszcserjeként és gyümölcstermő cserjeként is értékes. Tavasszal aranysárga, illatos virágzása miatt mutatós, nyáron pedig sötét termése díszíthet. Alkalmas természetes hatású kertekbe, virágzó sövényekbe, cserjecsoportokba és vadgyümölcsös jellegű ültetésekbe. Bogyói frissen is fogyaszthatók, illetve feldolgozhatók. Egyes helyeken alanynövényként is használták más ribiszke- és egresfajták számára.
Etimológia
A Ribes a ribiszkefélék régi, középkori latin neve. Az aureum latin szó, jelentése „aranyszínű” vagy „aranyló”, ami a faj jellegzetes, sárga virágaira utal.
