Sambucus nigra ‘Laciniata’ jellemzése
Morfológia
A Sambucus nigra ‘Laciniata’ lombhullató, közepes termetű díszcserje vagy kisebb fa, rendszerint 3–5 méter magas. Habitusa szélesen bokros, gyors növekedésű, ágrendszere lazább, gyakran ívesen hajló. Hajtásai világosbarnák, belül jellegzetesen puha, szivacsos bélszövettel.
Levelei páratlanul szárnyaltak, de a levélkék mélyen szeldeltek, finoman csipkézettek, ezért a lomb összhatása könnyed, „páfrányszerű”. Színük középzöld, a finoman tagolt levélforma adja a fő díszértéket.
Virágai kora nyáron nyílnak, lapos, ernyős virágzatokban, krémfehérek, illatosak. Termései apró, fényes fekete bogyók, fürtökben fejlődnek, mint az alapfajnál.
Ökológiai igények
Napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik jól. A jó vízellátású, tápanyagban gazdag, humuszos talajokat kedveli, de viszonylag alkalmazkodóképes. A pangó vizet nem szereti, ugyanakkor az üde körülményeket igényli. Fagytűrése jó, mérsékelt égövön megbízható. A szárazságot kevésbé tűri, mint a vad típus.
Felhasználás
Elsősorban díszcserjeként ültetik kertekben és parkokban. Finoman szeldelt lombja miatt különösen alkalmas szoliterként, illetve cserjecsoportokban kontrasztnövényként. Természetes hatású és romantikus kertekben is jól érvényesül. Virágai és termései tovább növelik díszértékét.
Etimológia
A Sambucus latin eredetű név, a bodzát jelöli, és egy ősi hangszer nevével hozható kapcsolatba. A nigra jelentése „fekete”, a termések színére utal. A ‘Laciniata’ latin szó, jelentése „bevagdalt, szeldelt”, ami a levelek mélyen tagolt alakjára utal.
