Skimmia japonica - Japán dérbabér

Rutaceae – Rutafélék családja

Jellemzés

• Méret, habitus:
  Örökzöld, árnyéktűrő díszcserjeLassú növekedésű, tömött, gömbölyded–domború bokrot alkotó örökzöld cserje. Többnyire 0,8–1,5 m magas és széles, ritkán 2 m körüli.

• Lomb:

  • levelei egyszerűek, tojásdad–lándzsás, bőrszerű, fényes sötétzöld levelek, kb. 6–15 × 2–5 cm;

  • dörzsölésre fűszeres/citrusos illatúak, a rutafélékre jellemző illóolajok miatt.

• Virág:

  • kora tavasszal nyílnak (tél vége–tavasz eleje);

  • apró, fehér vagy krémfehér, erősen illatos virágok, tömött bugákban; a rügyek gyakran már télen sötétpirosak, dekoratívak;

  • a faj kétlaki – külön hím és nőivarú tövek vannak.

• Termés:

  • a nőivarú bokrokon ősszel fényes, piros gömbös bogyószerű termések jelennek meg, amelyek sokszor tél végéig a növényen maradnak, feltűnő díszt adva.

• Élőhely- és kertészeti igény:

  • árnyék–félárnyék kedvelő, napon sárgulhat, legszebb savanyú vagy gyengén savanyú, humuszos, jó vízáteresztő talajon;

  • gyenge meszes talajt elvisel, de sárgulhat;

  • védett, nem túl száraz fekvésben télálló, konténerben is jól tartható.

Növényföldrajz

• Őshonos elterjedés:
  A japán szkimia eredeti hazája Japán déli és középső része, valamint Tajvan; a nemzetség egészére a Himalája–Kína–Kelet-Ázsia sáv a fő előfordulás.

• Felhasználás:

  • világszerte, főleg Európában és Észak-Amerikában kedvelt díszcserje árnyékos kertekben, parkokban, edényekben;

  • nagyon sok kertészeti fajta létezik (pl. ‘Rubella’, ‘Fragrans’, törpe fajták).

Toxicitás

A források itt nem teljesen egységesek:

• több leírás szerint minden része mérgező, különösen a piros termések:

•  

• mshol a terméseket és a levelet enyhén–közepesen toxikusnak írják le, főként alkaloid-tartalom miatt;

• Mérgező, levelei és termései skimmianin és dictumnin alkaloidokat tartalmaznak. Véletlenül lenyelve görcsökkel járó mérgezést okozhat. Régebben fejfájásra és szédülésre használták népi gyógyszerként,  főzetét féreghajtóként alkalmazták,

• embernél és háziállatnál gyomor-bélrendszeri irritációt (hányinger, hányás, hasmenés), nagy mennyiségben komolyabb tüneteket, ritkán keringési zavarokat is okozhat.

• A madarak ugyanakkor sok helyen fogyasztják a bogyókat, szemmel látható károsodás nélkül – fajspecifikus eltérés.

Etimológia

• Nemzetségnév – Skimmia
  A név a japán „shikimi” / „miyama shikimi” szóból latinized: ez eredetileg egy másik faj (Illicium religiosum), illetve a Skimmia japonica japán neve is. A japán szó jelentése a feljegyzések szerint „rossz, mérgező gyümölcs”, utalva a bogyók nem ehető voltára.

• Fajnév – japonica
  Klasszikus latin fajnév, jelentése „japán, Japánból származó” – az eredeti természetes elterjedésre utal.