Morfológia
A Sorbus devoniensis lombhullató, kisebb termetű fa vagy nagyobb cserje, rendszerint 5–12 méter magas. Koronája tojásdad vagy lazán kerekded, ágrendszere finoman elágazó. Kérge szürkésbarna, idősebb korban enyhén repedezett.
Levelei egyszerűek, szélesen elliptikusak vagy tojásdadok, sekélyen karéjosak vagy durván fogazottak. A levélfelszín sötétzöld, fonákja világosabb, gyakran szürkésfehéren molyhos. A levelek általában kevésbé mélyen tagoltak, mint egyes rokon berkenyéknél. Ősszel sárga, narancsos vagy vöröses színezetet ölthetnek.
Virágai tavasszal nyílnak, fehérek, bogernyős virágzatban. Termései kisebb, pirosas vagy narancsvörös áltermések, amelyek ősszel érnek.
Növényföldrajz
A faj elsősorban Délnyugat-Angliához, különösen Devon vidékéhez kötődik. Természetes élőhelyei közé tartoznak a mészköves vagy savanyú alapkőzetű erdőszegélyek, sövények és dombvidéki lejtők. Elterjedése lokális és szórványos.
Ökológiai igények
A Sorbus devoniensis napos vagy félárnyékos fekvést kedvel. A jó vízáteresztő, közepesen tápanyagdús talajokon fejlődik legjobban. Mérsékelten szárazságtűrő, de a tartós pangó vizet nem viseli el. Fagytűrése jó, óceáni klímához jól alkalmazkodott.
Etimológia
A Sorbus latin eredetű név, jelentése berkenye. A devoniensis jelentése „devoni”, vagyis Devon angliai tájegységére utal, ahol a fajt leírták vagy jellegzetesen előfordul.
