Morfológia
A Sorbus semiincisa lombhullató, kisebb termetű fa vagy nagyobb cserje, általában 5–12 méter magas. Koronája tojásdad vagy lazán kerekded, ágai finoman elágazók. Kérge szürkésbarna, idősebb korban enyhén repedezett.
Levelei egyszerűek, elliptikusak vagy széles tojásdadok, szélük szabálytalanul fogazott és részben karéjos. A levélkaréjok közepesen mélyek, ezért a levelek átmenetet mutatnak a teljesen ép és az erősebben tagolt levelű berkenyék között. A levélfelszín közép- vagy sötétzöld, a fonák világosabb, gyakran szürkésen molyhos. Ősszel sárga, narancsos vagy vöröses árnyalatokra színeződik.
Virágai tavasszal nyílnak, fehérek, bogernyős virágzatokban. Termései kisebb, pirosas vagy narancsvörös áltermések, amelyek ősszel érnek.
Növényföldrajz
A faj Közép- és Délkelet-Európa hegyvidéki területeihez kötődik. Elsősorban mészkedvelő erdőkben, sziklás lejtőkön és hegyvidéki erdőszegélyeken fordul elő. Elterjedése többnyire mozaikos és lokális.
Ökológiai igények
A Sorbus semiincisa napos vagy félárnyékos fekvést kedvel. Jól fejlődik jó vízáteresztő, gyakran köves vagy meszes talajokon. Fagytűrése jó, a hegyvidéki klímához alkalmazkodott. A mérsékelt szárazságot viszonylag jól viseli, de a pangó vizet nem tűri.
Etimológia
A Sorbus latin eredetű név, jelentése berkenye. A semiincisa latin összetétel: semi = „félig”, incisus = „bevágott, bemetszett”, amely a levelek részben karéjos, közepesen tagolt alakjára utal.
