Hibrid díszcserje a rózsafélék (Rosaceae) családjából: a Spiraea × multiflora és Spiraea thunbergii keresztezéséből származik.
Jellemzése (morfológia, díszérték, igények)
-
Életforma, méret:
Lombhullató, középmagas cserje, általában 1,5–2,5 m magas és hasonló széles, sűrű, boltozatosan íves ágrendszerrel, gömbölyded–szétterülő habitussal. -
Hajtás, lomb:
-
vékony, kecsesen ívelt, lehajló vesszők;
-
levelei keskeny, lándzsás–elliptikus, egyszerű, 2–4 cm-es, többnyire ép vagy finoman fűrészes széllel, tavasszal friss zöld, ősszel sárga–sárgásbarna árnyalatot vehetnek fel.
-
-
Virágzás:
-
fő dísze a kora tavaszi, nagyon tömeges virágzás – általában április körül;
-
az előző évi hosszú, íves vesszők teljes hosszán apró, hófehér, 5 sziromlevelű virágok tömör csomókban nyílnak, szinte elborítva az egész bokrot, „habos” hatást keltve;
-
jó méhlegelő, rovarok tömege látogatja.
-
-
Élőhely- és kertészeti igény:
-
napos–félárnyékos fekvésben virágzik legjobban;
-
talajban viszonylag igénytelen, de a jó vízellátású, laza, tápdús vályogtalajt kedveli;
-
meglehetősen fagytűrő, edzett, kevés betegséggel; metszést jól visel – virágzás után célszerű a legrégebbi, elöregedett vesszőket tőből kivágni, hogy fiatal hajtásokat neveljen.
-
Felhasználás a kertben:
-
szoliterként tavaszi „látványcserje”;
-
virágzó sövényként (szabad sövény);
-
nagyobb kertekben cserjecsoportok tavaszi fókuszpontja;
Etimológia
Nemzetségnév: Spiraea
-
A „Spiraea” név az ókori görög „speira” (σπεῖρα) szóból származik, amelynek jelentése:
-
„koszorú”, „gyűrű”, „csavarodó vonal”, „spirál”.
-
-
Ez a névválasztás arra utal, hogy a spireák hosszú, ívelt vesszőit koszorúknak, díszfüzéreknek használták, illetve a hajlékony gallyak „spirális”, íves vonalvezetésére.
Innen ered a magyar „koszorúcserje” és az angol garland spirea név is (garland = koszorú).
Hibridnév: „× arguta”
-
Az „arguta” latin melléknév, a „argutus” szóból, jelentése többek közt:
-
„éles, hegyes”, „élesen körvonalazott”, de átvitt értelemben „élénk, ragyogó” is.
-
-
A legtöbb botanikai értelmezés szerint itt az „arguta” a növény finom, „hegyes”, keskeny leveleire és apró, élesen kirajzolódó fehér virágtömegeire utal – azaz az egész cserje „élénk, csipkeszerű” megjelenésére.