Morfológia
A Spiraea media lombhullató, sűrű ágrendszerű, felálló vagy enyhén szétterülő habitusú cserje. Általában 1–1,5 méter magas, de kedvező körülmények között a 2 métert is elérheti. Fiatal vesszői vöröses- vagy barnás árnyalatúak, később szürkésbarnává válnak. Levelei egyszerűek, váltakozó állásúak, többnyire elliptikusak vagy tojásdadok, rövid nyelűek; a levélszél alsó része gyakran ép, a felső részen viszont kisebb fogak jelenhetnek meg. Virágai fehérek, aprók, a rövid oldalhajtások végén tömör, ernyőszerű virágzatokban nyílnak, rendszerint áprilistól júniusig. Termése többmagvú tüszőtermés.
Növényföldrajz
A faj Eurázsia mérsékelt övében őshonos. Elterjedési területe Közép- és Délkelet-Európától egészen az orosz Távol-Keletig, Észak-Kínáig és Japánig húzódik. Természetes élőhelyein főként erdőszegélyeken, cserjésekben, füves lejtőkön, köves-sziklás helyeken és szárazabb dombvidéki vagy hegyvidéki területeken fordul elő. Magyarországon elsősorban sziklás, bokorerdős és melegkedvelő cserjés társulásokhoz kötődik.
Védettség
Magyarországon védett növényfaj. A hatályos magyar jogszabályi jegyzékben Spiraea media néven, szirti gyöngyvessző magyar névvel szerepel, természetvédelmi értéke 10 000 forint. Emiatt természetes élőhelyéről nem gyűjthető, állományai természetvédelmi szempontból megőrzendők.
Felhasználás
Díszcserjeként elsősorban természetközeli kertekben, sziklakertekben, rézsűkön és cserjecsoportokban mutatós. Előnye a bőséges tavaszi virágzás, a jó télállóság és a viszonylag igénytelen nevelhetőség. Napos vagy félárnyékos fekvésben, jó vízáteresztő talajon fejlődik a legszebben. Mivel az előző évi fán virágzik, metszését célszerű közvetlenül az elvirágzás után elvégezni. Magyarországon csak kertészeti szaporításból származó példányai használhatók legálisan.
Etimológia
A Spiraea nemzetségnév görög eredetű, és a hajlásra, csavarulatra vagy koszorúszerű formára utal. A media fajnév latin szó, jelentése „középső” vagy „köztes”. A név feltehetően a faj valamely rendszertani vagy alaktani köztes jellegére utal.
Krauss, J.C., Afbeeldingen der fraaiste, meest uitheemsche boomen en heesters (1802)
Afb. Boom. Heest.
(1802)
t. 77 (1840)
