Spiraea media - szirti gyöngyvessző

Jellemzése

• Életforma: lombhullató, tarackolva terjedő, alacsony cserje.

• Méret: általában 1–1,5 m magas, hasonlóan széles, sűrű, felálló–kissé íves ágrendszerrel.

• Vesszők: barnásszürkék, vékonyak, csúcsuk felé gyakran kissé szőrösek.

• Levelek:

  • 3–5 cm-es, elliptikus vagy tojásdad, lekerekített csúcsú, ékvállú lomblevelek;

  • a virágzó hajtásokon többnyire ép szélűek, a többi levélen 2–4 sekély fog látható.

• Virágok:

  • május–júniusban nyílnak;

  • sok apró, hófehér, öttagú virág ül lapított, félgömbös sátorvirágzatban (korymba) a rövid oldalhajtások csúcsán – virágzáskor az egész bokor „habos fehér”.

• Termés: apró tüszőtermések, a Rosaceae-re jellemző módon.

Kertben ritkán ültetik, de napos, száraz, meszes talajon is jól érzi magát, kifejezetten edzett, sztyeppei jellegű cserje.

Növényföldrajz, élőhely

• Elterjedés (világszinten):

  • Közép- és Délkelet-Európától egészen a Kazahsztán–Szibéria–Orosz Távol-Kelet–Mongólia–Kína–Korea–Japán térségéig, vagyis egy szélesen elterjedt eurázsiai faj.

• Élőhely:

  • vegyes erdők szélei, füves lejtők, sziklás, hegyi területek, erdőssztyeppek, száraz gyepek.

Magyarországon:

• a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, a Mecsekben, Villányi-hegységben, Dél-Mezőföldön ismert ritka állománya, főként száraz lejtőkön, sziklagyepben, erdőssztyeppben.

Természetvédelem, védettség

• A szirti gyöngyvessző Magyarországon védett faj,
  természetvédelmi értéke 10 000 Ft/egyed (hazai jogszabály-listák szerint).

• A kevés hazai, sziklagyepi–erdőssztyeppei cserje közé tartozik, ezért a természetes gyepek, sztyepprétek, sziklalejtők megőrzése kulcsfontosságú a védelméhez.

Etimológia

• Spiraea – a görög speira („koszorú, csavarulat, spirál”) szóból; a nemzetségre jellemző ívelt ágakra és koszorúba fogható virágfüzérekre utal.

• media – latinul „közepes, középső”; a névmagyarázatok szerint a faj „köztes” jellegeire (méretben, bélyegekben „közepes”) utalhat.