Morfológia
A Stipa tenuissima 'Pony Tails' alacsony-középmagas, nagyon finom textúrájú, csomóképző díszfű a pázsitfűfélék családjából. Mai rendszertani felfogásban gyakran Nassella tenuissima néven szerepel, de a kertészeti forgalomban a Stipa tenuissima név továbbra is általános.
Magassága többnyire 40–60 cm, szélessége 30–50 cm körüli. Sűrű, de laza hatású, félgömbös csomót alkot. Levelei rendkívül vékonyak, hajszálszerűek, élénkzöldek vagy világoszöldek, finoman ívesen kihajlók. A lomb már kis légmozgásra is megmozdul, ezért a növény egyik fő díszértéke a folyamatos, puha mozgás.
Virágzata finom, selymes, laza bugavirágzat. A kalászkák eleinte ezüstös-zöldesek, majd szalmasárga, drapp, világosbarna árnyalatúvá érnek. A hosszú, hajlékony szálkák miatt a virágzat tollszerű, hajzuhatagra vagy lófarokra emlékeztet. Virágzása általában június–augusztusban zajlik, de a száraz virágzat sokáig díszíthet.
Növényföldrajz
Az alapfaj Észak- és Közép-Amerika szárazabb vidékeiről származik. Természetes elterjedése főként az Egyesült Államok délnyugati részéhez, Mexikóhoz és a száraz, nyílt füves területekhez kapcsolódik; egyes rendszertani értelmezések dél-amerikai előfordulásokat is ide vonnak.
Jellemző élőhelyei:
-
száraz gyepek,
-
félsivatagos füves területek,
-
köves lejtők,
-
nyílt, napos prérik,
-
sovány, jó vízáteresztő talajú termőhelyek.
A 'Pony Tails' kertészeti szelekció, természetes vad elterjedése nincs. Az alapfaj különösen finom szálú, díszkerti célra szelektált alakjaként használják.
Eltérés az alapfajtól
A 'Pony Tails' az alapfajhoz nagyon közel álló díszkerti forma; nem markáns szín- vagy méretbeli eltéréséről, hanem egységesebb, kertészetileg megbízhatóbb habitusáról ismert.
Főbb eltérései:
-
különösen finom, selymes levél- és virágzati textúra,
-
egyöntetűbb, rendezettebb csomóképzés,
-
puhább, leomlóbb „lófarok” hatás,
-
jó díszkerti szelekciós érték,
-
erős mozgáshatás már enyhe szélben is.
Az alapfaj vad típusai változékonyabbak lehetnek; a 'Pony Tails' a kertben egységesebb, látványosabb hatású.
Ökológiai igények
Kifejezetten fény- és melegigényes díszfű. Teljes napon fejlődik a legszebben, és ott lesz a legszebb, legsűrűbb a habitusa.
Kedveli:
-
a jó vízáteresztő talajt,
-
a száraz vagy mérsékelten száraz termőhelyet,
-
a laza, homokos, kavicsos vagy köves közeget,
-
a közepesen tápanyagszegény talajt.
Jól tűri a meleget, a szárazságot és a sovány talajokat. A pangó vizet, különösen télen, rosszul viseli. Kötött, nedves talajon könnyen kiritkul vagy kipusztulhat.
Magyarországi kertekben jó vízelvezetésű, napos helyen általában tartható, de hideg, nedves teleken rövidebb életű lehet. Enyhébb fekvésben részben télizöld maradhat. Tavasszal nem mindig célszerű erősen visszavágni; gyakran elég kézzel vagy gereblyével kifésülni az elhalt szálakat.
Felhasználás
A 'Pony Tails' az egyik legfinomabb textúrájú díszfű, ezért kiválóan használható mozgás és lágyság bevitelére napos beültetésekbe.
Felhasználható:
-
kavicskertekben,
-
prérikerti jellegű társításokban,
-
mediterrán hangulatú kertekben,
-
szárazságtűrő évelőágyásokban,
-
szegélyként,
-
tömeges foltokban,
-
edényes beültetésekben,
-
sziklakertekben.
Jól társítható például Salvia nemorosa, Perovskia, Nepeta, Gaura, Echinacea, Achillea, Sedum, Lavandula, Allium és alacsonyabb szárazságtűrő évelők mellé.
Különösen szép, ha nagyobb foltokban ültetik, mert a növények együtt hullámzó, selymes felületet alkotnak. Keményebb levelű, tömörebb habitusú növények mellett jól oldja a kompozíciót.
Etimológia
A Stipa nemzetségnév a görög eredetű styppe vagy latin stipa szóból eredeztethető, amely kócszerű rostokra, növényi szálakra utalhat. Ez jól illik a nemzetség hosszú szálkás, finom virágzataihoz.
A Nassella név a latin nassa, vagyis „kosár”, „háló” szóból származtatható; a termés és a pelyvalevelek szerkezetére utaló névként értelmezhető.
A tenuissima latin fajnév jelentése „nagyon vékony”, „igen finom”. Ez a faj legfontosabb bélyegére, a hajszálszerűen keskeny levelekre és virágzati szálakra utal.
A 'Pony Tails' fajtanév jelentése „lófarok”. A név a növény hosszú, selymes, leomló, hajzuhatagszerű lombjára és virágzatára utal, amely szélben valóban lófarokként hullámzik.
