Tilia cordata - kislevelű hárs

• Család: mályvafélék (Malvaceae)

• Élettartam: 200–500(–800) év

• Méret: 20–30(–35) m magas, fiatalon kúposabb, később szélesen boltozatos, zárt koronával

• Kéreg: szürkés, hosszanti barázdált, idős korban vastag, sötétebb lemezekkel

Hajtás, rügy

• Egyéves hajtás: vörösesbarna, többnyire kopasz, fénylő

• Rügy: tojásdad, vörösbarna, 3–6 mm, több pikkely, többnyire kopasz; váltakozó állásban

Levelek

• Méret/forma: kisebb (3–7 cm), kerekded szív alakú, aszimmetrikus levélalappal

• Szél: élesen fűrészes

• Szín/felület: felül sötétzöld, fényes; alul kékeszöld, az erek hónaljában rozsdabarna szőrpamacsok (domáciák) – biztos határozóbélyeg

• Levélnyél: 2–4 cm, többnyire kopasz

Virágzat és termés

• Virágzás: június–július, erősen mézillatú, 5–11 virágú bogernyő; sárgásfehér szirmok

• Fellevél (murva): hosszúkás, világoszöld, 3–7 cm, a kocsányhoz félig összenőve

• Termés: apró, 5–8 mm-es makkocska, gömbölyded, vékony falú, gyengén bordás; többnyire a fellevéllel együtt hull

Elterjedés, élőhely

• Őshonos Európa nagy részén nyugattól Ny-Ázsiáig

• Üde, mélyrétegű, tápdús, többnyire gyengén savanyú–semleges talajokat kedvel

• Fénykedvelő–félárnyéktűrő, árnyéktűrő fiatalon; pangó vizet nem kedveli, fagytűrő

Ökológia

• Gyökérzet: erős szívó- és oldalgyökerek, jó sarjképző (tősarjak)

• Kiváló méhlegelő (nektár, pollen); levelein és kérgén ektomikorrhiza-kapcsolatok

• Jól viseli a városi környezetet, de levéltetvek miatti mézharmat szennyezést okozhat

Felhasználás

• Díszfa: allé-, park- és utcafának kiváló; formára jól metszhető

• Faanyag: könnyű, egyenletes szövetű (esztergályozás, faragás, hangszerek, bútorbetétek)

• Gyógynövény: virágzata izzasztó, nyugtató teaként; méhészeti jelentőség

Gyakori károsítók/kórok

• Levéltetvek (Eucallipterus, Phyllaphis) → mézharmat, korompenész

• Gubacsatkák (Eriophyes tiliae) → piros „körmös” gubacsok a levélen

• Mérges bodobács/lyukasztó-poloskák időnként; lombfogyasztók

• Gombák: lisztharmat (Erysiphe), levélfoltosságok; ritkábban Verticillium-eredetű hervadás

Megkülönböztetés rokon fajoktól

• Nagylevelű hárs (T. platyphyllos): nagyobb levelek (8–12 cm), alul sűrűn szőrös főerek mentén, fiatal hajtás és rügy szőrös; termése vastagabb falú, erősebben bordás.

• Ezüsthárs (T. tomentosa): levél alul ezüstösen molyhos, szárazságtűrése nagy; későbbi virágzás (júl.–aug.).

• Közönséges hárs (T. × europaea): hibrid bélyegek, gyakran részben szőrös aljú levél, változó méret; városokban nagyon gyakori.