Tilia dasystyla jellemzése
Morfológia
A Tilia dasystyla (krími hárs vagy molyhos bibéjű hárs) közepes termetű, lombhullató fa, amely rendszerint 15–25 méter magasra nő. Koronája szélesen tojásdad vagy boltozatos, idősebb korban szabályos, tömött megjelenésű.
Levelei 5–10 cm hosszúak, szélesen szíves vállúak, csúcsuk hosszan kihegyezett. A levéllemez felszíne sötétzöld és fényes, fonáka világosabb. A főerek hónaljában feltűnő rozsdabarna vagy sárgás szőrcsomók találhatók. A levelek általában kisebbek és vastagabb szövetűek, mint a nagylevelű hársé.
Virágai júniusban nyílnak. A virágzatban rendszerint 3–10 illatos, sárgásfehér virág található. A faj nevét adó bélyeg a sűrűn szőrözött bibe (dasys = szőrös, stylos = bibe). Termése kicsi, gömbölyded vagy tojásdad makkocska, vékony falú, enyhén bordázott.
Növényföldrajz
A faj természetes elterjedési területe a Krím-félsziget, a Kaukázus előtere, valamint Dél-Ukrajna és Dél-Oroszország egyes vidékei.
Leginkább meleg, szárazabb lombos erdőkben, sziklaerdőkben és erdőszegélyeken fordul elő. Európa más részein elsősorban díszfaként ültetik.
Ökológiai igények
A Tilia dasystyla a legtöbb hársfajnál jobban tűri a szárazságot és a nyári hőséget. Fényigénye közepes, fiatal korban félárnyékot is elvisel.
A mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli, de meszes, köves talajokon is jól fejlődik. Jól alkalmazkodik a városi környezethez, viszonylag jól viseli a légszennyezést és a talajtömörödést.
Felhasználás
Elsősorban parkfaként, fasorfaként és dendrológiai gyűjteményekben alkalmazzák. Szabályos koronája, szárazságtűrése és jó várostűrése miatt értékes díszfa.
Virágai kiváló méhlegelőt biztosítanak. A kertészeti gyakorlatban jelentősége azért is nagy, mert számos hibrid hárs, köztük a Tilia × euchlora kialakulásában szerepet tulajdonítanak neki.
Etimológia
A Tilia a hársfák latin neve. Valószínűleg a görög ptilon („szárny”) szóval függ össze, amely a termésekhez kapcsolódó murvalevelekre utal.
A dasystyla görög eredetű összetétel: dasys = „sűrűn szőrös”, stylos = „bibe” vagy „bibeszál”. A fajnév tehát „szőrös bibéjű hársat” jelent, utalva a virág egyik fontos határozóbélyegére.
Megkülönböztetés
A Tilia dasystyla legkönnyebben a kislevelű hárstól (Tilia cordata) és a krími hárstól (Tilia × euchlora) különíthető el.
-
Tilia cordata: levelei rendszerint kisebbek és vékonyabbak, a bibék kopaszok, a termések vékony falúak és könnyen összenyomhatók.
-
Tilia platyphyllos: levelei nagyobbak, fonákuk erősebben szőrös, a fiatal hajtások és levélnyelek is dúsabban szőrözöttek.
-
Tilia × euchlora: levelei feltűnően fényesebbek, a faj általában sterilebb, termést ritkán érlel, és koronája szabályosabb.
-
Tilia tomentosa: leveleinek fonáka sűrűn ezüstfehér molyhos, ezért könnyen elkülöníthető.
A Tilia dasystyla egyik legfontosabb bélyege a rozsdabarna levélzugi szőrcsomó, a viszonylag kis, fényes levél és a szőrös bibe, amelyek együttesen jól elkülönítik a többi hársfajtól.
