Szinonimája: Tilia cordata var. japonica – régebben a kislevelű hárs kelet-ázsiai alfajának is tekintették, ma többnyire önálló fajként fogadják el.
Morfológia
A Tilia japonica lombhullató, közepes termetű fa, rendszerint 10–20 méter magas. Koronája szabályos, szélesen tojásdad vagy kerekded, viszonylag sűrű ágrendszerrel. Törzse egyenes, kérge fiatalon simább, később finoman repedezett, szürkésbarna.
Levelei váltakozó állásúak, szíves vállúak, tojásdadok, csúcsuk kihegyesedő, szélük fűrészes. A levelek közép- vagy sötétzöldek, fonákjuk világosabb, az érzugokban gyakran szőrös pamacsok találhatók. Ősszel sárgára színeződnek. Virágai nyár elején nyílnak, halványsárgák, illatosak, kisebb bókoló virágzatokban, jellegzetes murvalevéllel. Termése apró, gömbölyded makkocska.
Növényföldrajz
A faj Kelet-Ázsiában őshonos, elsősorban Japánban fordul elő. Természetes élőhelyein hegyvidéki és dombvidéki lombos erdőkben, erdőszegélyeken található.
Ökológiai igények
A Tilia japonica napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik jól. A humuszban gazdag, jó vízáteresztő, mérsékelten üde talajokat kedveli. A pangó vizet nem viseli el, de a kiegyenlített vízellátást igényli. Fagytűrése jó, a mérsékelt égövön megbízhatóan nevelhető. A szárazságot kevésbé tűri, mint egyes más hársfajok.
Felhasználás
Elsősorban díszfaként ültetik parkokban, arborétumokban és nagyobb kertekben. Szabályos koronája és illatos virágzása miatt értékes parkfa. Mézelő növényként is jelentős, a hársakhoz hasonlóan. Természetes hatású ültetésekben is jól alkalmazható.
Etimológia
A Tilia latin eredetű név, jelentése hársfa. A japonica jelentése „japán”, ami a faj származási területére utal.
A Tilia japonica egy kelet-ázsiai eredetű, nagylevelűbb, világosabb fonákú, fehér szőrcsomós hárs, amely sok tekintetben a T. cordata keleti megfelelője. Díszértéke hasonló az európai kislevelű hárshoz, de habitusa szabályosabb, lombja világosabb árnyalatú.
