Morfológia
A Tsuga heterophylla (nyugati hemlokfenyő) nagy termetű, örökzöld tűlevelű fa, amely természetes élőhelyén akár 40–60 méter magasra is megnőhet. Koronája fiatalon keskeny kúp alakú, később szélesebb, de általában megőrzi csúcsban végződő, elegáns formáját. Vezérhajtása gyakran kissé lehajló. Ágrendszere vízszintesen vagy enyhén lecsüngően áll, a hajtásvégek finoman bókolók.
Tűlevelei laposak, puhák, rövidek (kb. 1–2 cm), a hajtásokon két sorban helyezkednek el, ezért a lomb „fésűs” hatású. A levelek hossza változó lehet ugyanazon hajtáson belül is, ami jellegzetes bélyeg. Színük felül sötétzöld, fonákjukon két világos sztómasáv látható. Tobozai kicsik, tojásdadok, csüngők, vékony pikkelyekből állnak. Kérge fiatalon sima, később vastag, repedezett, vörösesbarna árnyalatú.
Növényföldrajz
A faj Észak-Amerika nyugati partvidékén őshonos. Elterjedési területe Alaszka déli részétől egészen Kaliforniáig húzódik, főként a Csendes-óceán közeli, csapadékos régiókban. Természetes élőhelyein gyakran alkot kiterjedt, zárt erdőket, különösen hegyvidéki és tengerközeli területeken.
Ökológiai igények
A Tsuga heterophylla kifejezetten üde, párás, csapadékos klímát kedvel. Félárnyékos vagy árnyékos fekvésben is jól fejlődik, fiatal korban kifejezetten árnyéktűrő. A mélyrétegű, humuszban gazdag, savanyú vagy semleges talajokon fejlődik a legszebben. A szárazságot és a forró, száraz levegőt rosszul viseli. Fagytűrése jó, de a kontinentális, szélsőséges klímát kevésbé kedveli. Inkább kiegyenlített, hűvösebb, párás környezetben érzi jól magát.
Felhasználás
Elsősorban parkfaként és dendrológiai gyűjteményekben ültetik. Elegáns, finom lombozata és bókoló ágrendszere miatt különösen díszes. Nagy termete miatt inkább tágas parkokba és nagyobb kertekbe alkalmas. Árnyéktűrése miatt erdős jellegű beültetésekben is használható. Eredeti élőhelyén jelentős faanyagtermelő faj, fája könnyű, jól megmunkálható, ezért ipari célokra is használják.
Etimológia
A Tsuga név japán eredetű szó átvétele, amelyet a hemlokfenyőkre használtak. A heterophylla görög eredetű kifejezés, jelentése „különböző levelű”, ami arra utal, hogy a hajtásokon különböző hosszúságú és elrendezésű tűlevelek találhatók.
Megjegyzés
A Tsuga canadensis és a Tsuga heterophylla legbiztosabban a tűlevelek alapján különíthető el: a canadensis tűi többnyire egyforma hosszúak és rendezett, fésűs képet adnak, míg a heterophylla esetében a tűk különböző hosszúságúak, ezért a lomb szabálytalanabb hatású.
