Weigela florida - ösztörűs rózsalonc

Magyar név: rózsalonc
Család: Caprifoliaceae (loncfélék)

Morfológia

• Életforma: lombhullató, bokros cserje, ívesen lehajló vesszőkkel.

• Méret: általában 1,5–3 m magas és hasonló szélességű (fajtától, körülményektől függ).

• Hajtás: fiatalon zöldes–barnás, idővel szürkés kéreg; sok oldalág, sűrű habitus.

• Levél: átellenes állású, 6–12 cm, tojásdad–lándzsás, finoman fűrészes szél, zöld (számos tarka, vöröslombú fajta létezik).

• Virág: május–júniusban tölcséres/harang alakú, 2–4 cm, 5 cimpájú; szín többnyire rózsaszín–bíbor, de fehér és sötétvörös változatok is vannak. Gyakori a másodvirágzás nyár végén.

• Termés: keskeny, felnyíló tok, apró magokkal.

Ökológia és termesztés

• Fény: napos–félárnyék (napon virágzik a leggazdagabban).

• Talaj: jó vízáteresztésű, tápdús vályog; a meszet tűri, pangó vizet nem kedveli.

• Víz/klíma: kiegyenlített vízellátást igényel, beállt növény közepesen szárazságtűrő.

• Metszés: a fő virágzás az előző évi hajtásokon van → virágzás után célszerű visszavágni (elnyílt vesszők 1/3–1/2-ig; 3–4 évente ifjító metszés).

• Szaporítás: nyár közepi félfás dugvány a legbiztosabb.

• Kártevők/kórokozók: időnként levéltetű, takácsatka; rossz levegőjárásnál lisztharmat.

• Ökológiai szerep: jó méh- és lepkecsali, nektárban gazdag virágokkal.

Növényföldrajz

• Őshonos terület: Északkelet-Kína, Korea, Japán – erdőszegélyek, cserjések, patak- és folyóvölgyek laza üledékein, lejtőkön.

• Magassági öv: tengerszinttől kb. 1500 m-ig.

• Florisztikai hovatartozás: Kelet-Ázsia (Sino–Japán flóraterület) mérsékelt övi eleme.

• Másodlagos elterjedés: a 19. századtól széles körben dísznövényként ültetik Európában és Észak-Amerikában; kivadulása ritka, többnyire kertek környezetére korlátozódik.

Fontosabb kerti fajták

• ‘Variegata’ / ‘Nana Variegata’ – krém szegélyű levelek, rózsaszín virág.

• ‘Bristol Ruby’ – erős növekedés, rubinvörös virág.

• ‘Alexandra’ (Wine & Roses) – bronzos-bordó lomb, rózsaszín virág.

• ‘Florida Alba’ / ‘White Knight’ – fehér virág.

Felhasználás: szoliter, előkert, laza virágzó sövény, vegyes cserjecsoport; jól társítható Spiraea, Physocarpus, díszfüvek és kisebb tűlevelűek mellé.

Etimológia

• Weigela – a nemzetség neve Christian Ehrenfried Weigel (1748–1831) német orvos-kémikus-botanikus nevéből képzett névadó tiszteletnév („eponym”). A névváltozatok közül a ma érvényes, konzervált alak Weigela (nem Weigelia). A nevet Thunberg állította fel a 18. század végén.

• florida – latin melléknév a floridus, -a, -um (‘virágos, bővirágú, pompásan virágzó’) szóból, a faj rendkívül dús virágzására utal. A nőnemű alak (florida) egyeztetve áll a nőnemű nemzetségnévvel.

• Szerzőség (nomenklatúra): Weigela florida (Bunge) A.DC. – a fajt Bunge írta le (más nemzetségben), majd Alphonse de Candolle helyezte át a Weigela nemzetségbe.