Zelkova carpinifolia - kaukázusi gyertyánszil

Morfológia

A Zelkova carpinifolia (kaukázusi zelkova) nagy termetű, lombhullató fa, amely kedvező körülmények között 25–35 méter magasra, ritkán akár 40 méteresre is megnőhet. Koronája szélesen boltozatos, idősebb korban terebélyes és impozáns megjelenésű.

Törzse gyakran rövid, erőteljes, vastag oldalágakkal. Kérge szürkésbarna, idősebb korban nagy, szabálytalan lemezekben hámlik, mozaikos mintázatot létrehozva.

Levelei váltakozó állásúak, 4–10 cm hosszúak, tojásdadok vagy elliptikusak, hegyes csúcsúak. Szélük élesen, többnyire egyszeresen fűrészes. A levelek alakja a gyertyán (Carpinus) leveleire emlékeztet, amire a faj neve is utal. Tavasszal üde zöldek, ősszel sárga, aranysárga vagy narancsos árnyalatokra színeződnek.

Virágai aprók és feltűnés nélküliek. Egylaki növény. A termések kisméretű, egyetlen magot tartalmazó csonthéjas termések, amelyek a levélhónaljakban fejlődnek.

Növényföldrajz

A faj a Kaukázus, a Kaszpi-tenger déli partvidéke és Észak-Irán őshonos fája. Legjelentősebb állományai a hürkániai reliktum erdőkben találhatók.

A harmadidőszakban a zelkova nemzetség Európa nagy részén elterjedt volt, de a jégkorszakok során visszaszorult. A Zelkova carpinifolia ezért reliktum fajnak tekinthető, amely egy ősi növényföldrajzi korszak maradványa.

Napjainkban Európa számos arborétumában és botanikus kertjében termesztik, különösen dendrológiai értéke miatt.

Ökológiai igények

A kaukázusi zelkova fényigényes vagy mérsékelten félárnyéktűrő fafaj. Fiatal korban elviseli az árnyékolást, később azonban a jó fejlődéshez több fényt igényel.

Legjobban:

• mélyrétegű,

• humuszban gazdag,

• jó vízellátású,

• üde talajokon fejlődik.

A rövidebb száraz időszakokat jól tűri, és a városi környezethez is viszonylag jól alkalmazkodik. A légszennyezést és a talajtömörödést a szileknél általában jobban viseli.

Fagytűrése jó, ugyanakkor a meleg nyarakat is jól elviseli, ezért a klímaváltozás szempontjából egyre nagyobb figyelmet kap mint lehetséges városi díszfa.

Etimológia

A Zelkova név a grúz dzelkva vagy zelkva szóból származik, amely e fafaj helyi elnevezése.

A carpinifolia latin összetétel:

• Carpinus = gyertyán,

• folium = levél.

Jelentése tehát „gyertyánlevelű”, utalva arra, hogy a faj levelei feltűnően hasonlítanak a gyertyán (Carpinus betulus) leveleire.

A magyar kaukázusi zelkova név a faj természetes elterjedési területére utal. A növény különleges jelentőségét az adja, hogy a harmadidőszaki európai lombos erdők egyik fennmaradt reliktumfaja, amely ma is őrzi az egykori őserdők növényvilágának emlékét.